Látnivalók
A régi templom tégláinak felhasználásával 1773. augusztus 22-én az alapkő letételével megkezdődött a mai formában látható barokk stílusú templom építése. Az építés költségeit Orczy Lőrinc, Radics Mihály és Für Lukács közbirtokosok adományai fedezték. A templomot már 1774-ben használatba vehették a hívek, melyet a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték fel.
Ember Mária Abádszalókon született író, aki a város díszpolgára. Tiszteletére állították fel mellszobrát 2003-ban, a róla elnevezett Városi Könyvtár előtt, melyet Göncz Árpád avatott fel. A bronzból és mészkőből készült szobrot Györfi Sándor szobrászművész alkotta meg.
Az abádszalóki II. Világháborús Emlékmű a település központjában, a Deák Ferenc utcában, a Polgármesteri Hivatal előtti parkos területen található. Györfi Sándor alkotását 1999-ben avatták fel. A 4 méter magas emlékmű gránát által letarolt oszlopcsoportot ábrázol, a legmagasabb oszlopra Abád nemzetség címermadara emeli vissza az oszlopfőt. A csonka oszlopokon lecsurgó vérbe az elhunytak neveit vésték.
Az Abádszalóki református templom egy korábbi fatemplom helyén épült 1789-ben, majd 1887-ben felújították. A templom egyhajós, keleti részén poligonális záródású, 320 ülőhellyel és 100 állóhellyel rendelkező épület. Berendezései copfstílusban épültek. A templom 3 haranggal, valamint kiváló hangminőségű digitális orgonával felszerelt, amely hangversenyek tartására is alkalmas. A templom legutolsó külső felújítása 1998-2000 között volt, míg belső felújítása 2001-2002-ben történt.
Az Abád-kikötő egy dinamikusan fejlődő hajóállomás a Tisza-tó partján, Abádszalók mellett. A vadregényes táj látképe korszerű, minőségi szolgáltatásokkal párosul, így a család minden generációja tartalmas és szórakoztató pihenésre számíthat.
Dr. Laki Kálmán orvos-biokémikus, Abádszalók első díszpolgára, aki gyermekkorát Abádszalókon töltötte. 1948 után amerikai emigrációban jelentős eredményeket ért el a véralvadás biokémiai, élettani mechanizmusának feltárásában. Lóránd László és az ő kutatásaihoz fűződik a véralvadékot képező fibrinháló stabilizálásáért felelős enzim, a XIII-as faktor felfedezése. 2000-ben avatták fel tiszteletére mellszobrát, amely bronzból készült. A szobrot Györfi Sándor szobrászművész alkotta meg.
Az Attila kút Abádszalók központjában, a Deák Ferenc és Arany János utca kereszteződésében található parkosított részen áll. A zsindelytetős építmény középpontjában a hun fej tekint a négy égtáj felé. Tartó oszlopai díszesen faragottak. A kút káváján négy oldalt ősi magyar motívumok fedezhetők fel.
Abádszalók egyik fő turisztikai látnivalója a Tisza-tó, amely az elmúlt években rengeteg fejlesztésen, újításon esett át, amelyek mellett a strand megőrizte nosztalgikus hangulatát is. A strandon mindenki megtalálhatja a magának megfelelő programot, legyen szó akár családokról, vízi sport kedvelőkről, vagy csak a szimplán pihenni vágyókról.
Egy hely, ahol a Tisza-tavi halak lépcsőn közlekednek. Abádszalók és Kisköre határán található a Hallépcső, amely Közép-Európa legnagyobb ökológiai folyosója. A Tisza-tónál járva megéri meglátogatni ezt a különleges helyet. A közel 1400 méter hosszú csatorna egész évben vándorlási lehetőséget biztosít a halaknak a Tisza-tó és a Tisza folyó között. Eddig már több, mint 40 halfajt figyeltek meg itt.
A Szalók Yacht Klub számtalan lehetőséget kínál a víz és hajózás szerelmeseinek!
Igényes környezetben 150 kikötőhellyel, hajó- és csónakbérlési lehetőséggel, jet-ski tárolóöböllel, vízi benzinkúttal és vízi bárral várjuk vendégeinket.
Színvonalas vízparti éttermünk és grillteraszunk élménygazdag kikapcsolódást és gasztronómiai különlegességeket kínál Önnek és családjának.
Abádszalók a nevét 1896-ban kapta, mikor a település létrejött Tisza-Abád és Tisza-Szalók egyesülésével. Ennek az eseménynek állít emléket a csipesz alakú szobor. A csipesz két szára a két községet, a köztük található acélrugó pedig az összetartó emberek közösségét jelképezi.
A Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az Abádszalókra érkező vendégeknek. A folyosón a 19. század fordulójának éveiből származó használati tárgyak vannak. Itt a kismesterségek közül a bognár, kötélgyártás, csipkeverés eszközei is megtekinthetők. A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence valamint a föld országainak viseleteiből több mint 700 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg három helységben.