Ember Mária mellszobra
Ember Mária mellszobra
Ember Mária Abádszalókon született író, aki a város díszpolgára. Tiszteletére állították fel mellszobrát 2003-ban, a róla elnevezett Városi Könyvtár előtt, melyet Göncz Árpád avatott fel. A bronzból és mészkőből készült szobrot Györfi Sándor szobrászművész alkotta meg.
Galéria
További látnivalók
Abádszalók egyik fő turisztikai látnivalója a Tisza-tó, amely az elmúlt években rengeteg fejlesztésen, újításon esett át, amelyek mellett a strand megőrizte nosztalgikus hangulatát is. A strandon mindenki megtalálhatja a magának megfelelő programot, legyen szó akár családokról, vízi sport kedvelőkről, vagy csak a szimplán pihenni vágyókról.
Egy hely, ahol a Tisza-tavi halak lépcsőn közlekednek. Abádszalók és Kisköre határán található a Hallépcső, amely Közép-Európa legnagyobb ökológiai folyosója. A Tisza-tónál járva megéri meglátogatni ezt a különleges helyet. A közel 1400 méter hosszú csatorna egész évben vándorlási lehetőséget biztosít a halaknak a Tisza-tó és a Tisza folyó között. Eddig már több, mint 40 halfajt figyeltek meg itt.
A régi templom tégláinak felhasználásával 1773. augusztus 22-én az alapkő letételével megkezdődött a mai formában látható barokk stílusú templom építése. Az építés költségeit Orczy Lőrinc, Radics Mihály és Für Lukács közbirtokosok adományai fedezték. A templomot már 1774-ben használatba vehették a hívek, melyet a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték fel.
Az Attila kút Abádszalók központjában, a Deák Ferenc és Arany János utca kereszteződésében található parkosított részen áll. A zsindelytetős építmény középpontjában a hun fej tekint a négy égtáj felé. Tartó oszlopai díszesen faragottak. A kút káváján négy oldalt ősi magyar motívumok fedezhetők fel.
Abádszalók a nevét 1896-ban kapta, mikor a település létrejött Tisza-Abád és Tisza-Szalók egyesülésével. Ennek az eseménynek állít emléket a csipesz alakú szobor. A csipesz két szára a két községet, a köztük található acélrugó pedig az összetartó emberek közösségét jelképezi.
Dr. Laki Kálmán orvos-biokémikus, Abádszalók első díszpolgára, aki gyermekkorát Abádszalókon töltötte. 1948 után amerikai emigrációban jelentős eredményeket ért el a véralvadás biokémiai, élettani mechanizmusának feltárásában. Lóránd László és az ő kutatásaihoz fűződik a véralvadékot képező fibrinháló stabilizálásáért felelős enzim, a XIII-as faktor felfedezése. 2000-ben avatták fel tiszteletére mellszobrát, amely bronzból készült. A szobrot Györfi Sándor szobrászművész alkotta meg.