Az Abád-kikötő egy dinamikusan fejlődő hajóállomás a Tisza-tó partján, Abádszalók mellett. A vadregényes táj látképe korszerű, minőségi szolgáltatásokkal párosul, így a család minden generációja tartalmas és szórakoztató pihenésre számíthat.

Az Attila kút Abádszalók központjában, a Deák Ferenc és Arany János utca kereszteződésében található parkosított részen áll. A zsindelytetős építmény középpontjában a hun fej tekint a négy égtáj felé. Tartó oszlopai díszesen faragottak. A kút káváján négy oldalt ősi magyar motívumok fedezhetők fel.

Dr. Laki Kálmán orvos-biokémikus, Abádszalók első díszpolgára, aki gyermekkorát Abádszalókon töltötte. 1948 után amerikai emigrációban jelentős eredményeket ért el a véralvadás biokémiai, élettani mechanizmusának feltárásában. Lóránd László és az ő kutatásaihoz fűződik a véralvadékot képező fibrinháló stabilizálásáért felelős enzim, a XIII-as faktor felfedezése. 2000-ben avatták fel tiszteletére mellszobrát, amely bronzból készült. A szobrot Györfi Sándor szobrászművész alkotta meg.

Ember Mária Abádszalókon született író, aki a város díszpolgára. Tiszteletére állították fel mellszobrát 2003-ban, a róla elnevezett Városi Könyvtár előtt, melyet Göncz Árpád avatott fel. A bronzból és mészkőből készült szobrot Györfi Sándor szobrászművész alkotta meg.

 Abádszalók a nevét 1896-ban kapta, mikor a település létrejött Tisza-Abád és Tisza-Szalók egyesülésével. Ennek az eseménynek állít emléket a csipesz alakú szobor. A csipesz két szára a két községet, a köztük található acélrugó pedig az összetartó emberek közösségét jelképezi.

A régi templom tégláinak felhasználásával 1773. augusztus 22-én az alapkő letételével megkezdődött a mai formában látható barokk stílusú templom építése. Az építés költségeit Orczy Lőrinc, Radics Mihály és Für Lukács közbirtokosok adományai fedezték. A templomot már 1774-ben használatba vehették a hívek, melyet a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték fel.