A régi templom tégláinak felhasználásával 1773. augusztus 22-én az alapkő letételével megkezdődött a mai formában látható barokk stílusú templom építése. Az építés költségeit Orczy Lőrinc, Radics Mihály és Für Lukács közbirtokosok adományai fedezték. A templomot már 1774-ben használatba vehették a hívek, melyet a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték fel.

A Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az Abádszalókra érkező vendégeknek. A folyosón a 19. század fordulójának éveiből származó használati tárgyak vannak. Itt a kismesterségek közül a bognár, kötélgyártás, csipkeverés eszközei is megtekinthetők. A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence valamint a föld országainak viseleteiből több mint 700 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg három helységben.

 Abádszalók a nevét 1896-ban kapta, mikor a település létrejött Tisza-Abád és Tisza-Szalók egyesülésével. Ennek az eseménynek állít emléket a csipesz alakú szobor. A csipesz két szára a két községet, a köztük található acélrugó pedig az összetartó emberek közösségét jelképezi.

Az Abádszalóki református templom egy korábbi fatemplom helyén épült 1789-ben, majd 1887-ben felújították. A templom egyhajós, keleti részén poligonális záródású, 320 ülőhellyel és 100 állóhellyel rendelkező épület. Berendezései copfstílusban épültek. A templom 3 haranggal, valamint kiváló hangminőségű digitális orgonával felszerelt, amely hangversenyek tartására is alkalmas. A templom legutolsó külső felújítása 1998-2000 között volt, míg belső felújítása 2001-2002-ben történt.

Az Abád-kikötő egy dinamikusan fejlődő hajóállomás a Tisza-tó partján, Abádszalók mellett. A vadregényes táj látképe korszerű, minőségi szolgáltatásokkal párosul, így a család minden generációja tartalmas és szórakoztató pihenésre számíthat.

Dr. Laki Kálmán orvos-biokémikus, Abádszalók első díszpolgára, aki gyermekkorát Abádszalókon töltötte. 1948 után amerikai emigrációban jelentős eredményeket ért el a véralvadás biokémiai, élettani mechanizmusának feltárásában. Lóránd László és az ő kutatásaihoz fűződik a véralvadékot képező fibrinháló stabilizálásáért felelős enzim, a XIII-as faktor felfedezése. 2000-ben avatták fel tiszteletére mellszobrát, amely bronzból készült. A szobrot Györfi Sándor szobrászművész alkotta meg.